Depresszió súlyosságától függ, hogy szakemberrel vagy a nélkül oldjuk meg a helyzetet!
A depresszió nem kedv kérdése. Mindannyiinknak vannak rossz pillanatai. A számunkra kedvezőtlen hatású események után ugyanakkor rövid idő alatt helyrebillen a lelki egyensúlyunk, és hamar visszazökkenünk a kerékvágásba
A depressziós ember hangulata azonban folyamatosan rossz. Kezelés, segítség nélkül üressé válik, nem képes örülni semminek, nagyon keveset vagy nagyon sokat alszik, gyakorta küzd fejfájással, a meghalás azaz az öngyilkosság vágyával is igen gyakran foglalkozik. Komoly kezelések esetében a szakember erre gyógyszereket ír fel. A gyógyszerek előírásszerű szedése mellett azonban maga a beteg is sokat tehet azért, hogy hangulati állapota mielőbb egyensúlyba kerüljön.
Ide tartozik, hogy tudatosan kerülje az olyan helyzeteket, embereket, amelyek biztos ártalmasak. Ilyen lehet azoknak a társasága, akik kizárólag rémtörténeteket mesélnek, vagy lelkileg piszkálják az illetőt. Majdnem biztos, hogy árt a televízió, ez ugyanis sokkal nagyobb arányban tálalja a világ szörnyűségeit, gyakran jelennek meg a képernyőn agressziót, szorongást ébresztő, illetve az önbizalmat megnyomorító történetek, személyiségek. Ráadásul a tévé mozdulatlanságra kárhoztatja a nézőt, aki ez esetben amúgy is valószínűleg mozgáshiányban szenved.
A mozgás boldogsághormont termel.
A lehangoltság időszaka nem alkalmas arra, hogy nagy változásokat vigyünk végbe az életünkben, sőt a komolyabb lelkitanácsadók nyomatékosan ajánlják, hogy lehetőleg kerüljük a nagy döntéseket.
Mivel nehéz e lelkiállapotot másoknak megmagyarázni, gyakran a környezet értetlensége is mélyíti az elszigeteltséget. De sokat segítenek a kis háziállatok!
Ebben aztán mindenki megtalálja amit szeret, amivel tud és akar foglalkozni és amit a hely is elvisel ahol lakik.
Rendszert, törődést, mozgást igényel - ebből következik, hogy ki kell mozdulni, felöltözni és emberekkel találkozni, kommunikálni.
