A szerelem olyan, mint a kábítószer. Először eufóriába esel, és teljesen átadod magad az érzésnek. Aztán másnap többet akarsz. Még nem váltál függővé, de annyira jólesett az érzés, hogy azt hiszed, ura tudsz maradni a helyzetnek.
Ha két percre eszedbe jut a szeretett lény, hát három órára elfelejted. De aztán szép lassan rászoksz, és teljesen függővé válsz. Ekkor már három óráig gondolsz Rá, és csak két percre tudod elfelejteni. Ha nincs a közeledben, ugyanolyan rosszul érzed magad, mint a drogos, aki nem kapta meg az adagját. És ahogy a drogos képes lopni és megalázni magát, hogy megkapja, amire szüksége van, Te is bármit hajlandó volnál megtenni a szerelemért.
A szerelmes férfi, a nőhöz hasonlóan elveszti a józan gondolkodását, és a fellegek közt jár - kel. Elhisz mindent, amit mondanak neki és csak azt hallja meg, amit hallani akar. A férfiak többsége a szerelmet inkább gesztusokban fejezik ki, nem pedig szavakban. Ha megjavítják az elromlott dolgokat, ha leviszik a szemetet, ha segítenek partnerüknek otthon a házimunkában, és még az anyósnak se szólnak vissza, az fejezi ki legjobban, hogy szerelmesek.
Mit keres a férfi egy nőben?
Mindennek megvan az ideje, úgy a komolyságnak, mint a lazaságnak is. A férfinak kell az impulzus, a játékosság és a gördülékeny kommunikáció, nem utolsó sorban a pozitív kisugárzás. Tévhit az, hogy legyél elesett, mert az erősebb nemnek az jön be! Ne akarj a gyereke se lenni, de még az anyja se! Egy kislányt nem lehet úgy szeretni, mint egy felnőtt nőt. Az anyja lehet, hogy tanácsokkal látja el fiát, meghallgatja, lelkiznek de az anyjával nem szeretkezik az ember! Igyekezni kell fenntartani a szenvedélyt, folyamatosan táplálni kell a tüzet. Persze nem kell átesni a ló másik oldalára sem!
